Képes Ifjúság Online
2003. január 29.

HÉTRÉT: Hetric Free Folk Beatang / Stereo Kft.

A Hétrét zenekarról mindenekelőtt azt kell tudni, hogy a tavalyi év egyik legfigyelemreméltóbb magyar világzenei lemezét tudhatják a magukénak, amin mit se változtat az a tény, hogy a magyarországi médiákban uralkodó viszonyoknak megfelelően a népzene rajongók egy szűk körén kívül senki sem hallott róluk.

"A Hétrét dél-nyugat magyarországi együttes, az ország ezen szöglete pedig mindig is a különböző kultúrák és hagyományok olvasztótengelyének számított. Három ország találkozik itt: Magyarország, Ausztria és Szlovénia, a régió számos nemzetiségnek ad otthont, így zenei hagyományokban is rendkívül gazdag. A Hétrét, amely eredetileg tradicionális ír zenét játszott, a későbbiekben erdélyi, balkáni, moldáviai, sőt a finn dallamvilágból vett zenei elemekkel is színesebbé tette repertoárját. Zenéjük alapvetően akusztikus, a hangszerek széles tárháza hallható a kelta hárfától, a fuvolán keresztül a dél-amerikai charango-ig." - áll a zenekar hivatalos tájékoztatójában.

Első, szóban forgó, lemezüket még 2000 nyarán vették fel, ám tavaly, hála a Periferic Recordsnak és az őt segítő Stereo Kft.-nek újra forgalomba hozták.

Az első dolog, ami meglepi a hallgatókat, hogy a lemezen milyen jól megfér egymás mellett a tradicionális ír, skót és a moldvai vagy más magyar népzenei elemek. Sebestyén Márta, Nikola Parov segítségével készített Kismet című lemezén hallhattunk valami hasonlót. Valószínűleg nem ők ketten voltak az elsők, akik felfedezték a két nép zenéjének a hasonlóságát és közös nevezőre való hozását, ám tudtommal eddig az ő produkciójuk szólt a legnagyobbat. Talán, mert eredetileg Angliában jelent meg és csak később jutott el a Kárpát-medencébe, talán, mert fantasztikus érzékkel sikerült összefonni a két nép zenéjét, vagy, mert Sebestyén Márta neve és hangja már eleve garancia volt a sikerre, mindenesetre most a Hétrét zenekar indult el ezen az úton és pár év alatt meglepő eredményeket ért el.

Fellépés a szlovéniai Etno Urban illetve a Etno Rock fesztiválokon, a Pepsi Szigeten, a Művészetek völgyében stb. Sajnos azonban a kezdeti lendület egy időre veszni látszott, mivel a csapatot elhagyta a két amerikai hegedűs. Így az elmúlt időszak új tagok verbuválásával telt. Ez azonban mit sem von le a lemezük értékéből. Hetric, azaz hétrét, állítják zenéjükről, ami azt jelenti, hogy az nem teljesen tradicionális folk, hanem egyéni értelmezésben és szabad felfogásban játszott népzene. Repertoárjukban pattogó, tradicionális ír ritmusok és bús magyar balladák - vagy fordítva - követik egymást, olykor egy számon belül is. Az elsőre talán bizarrnak is tűnő ütköztetések azonban a Hétrét keze nyomán szépen összesimulnak. Saját szerzeményeik is vannak, amelyek szintén ebben a szellemben születtek és melyek során az is kiderül, hogy szövegeik gondolatvilága legalább ilyen szabadon szárnyaló. Akár az Oidipusz bolyongása akár a Szerelemese egyaránt meggyőzően bizonyítják, hogy a társaság nem csak a feldolgozások terén képes izgalmast és figyelemre méltót alkotni. A lemez egyik legszebb pillanata azonban a Ghymes zenekarból itt vendégeskedő Tóth István (Tárgyi tévedés. Tóth István a Hétrét tagja. Hétrét Online) nevéhez fűződik, aki a Hétrét segítségével előadott Az ördög tánca című szerzeménnyel még mélyebbre kalauzol bennünket a varázslatos zenei világukban.

rakk